A terület bemutatása

 

Bihar megye  Románia észak-nyugati részén található. A Partium részét képezi. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatrólMagyarországgal szomszédos.
A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest),Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului),Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).
A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.
A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai.
Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1836 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek.
 
A bihari turistákat elsősorban a Bihari-havasok vonzották, de a hegység legelső megismerői és kutatói a tudomány emberei voltak. Az első értekezést Nedeczky írta 1774-ben német nyelven, Tárnaki Mihály tanár fordította magyarra 1814-ben. Később, a 19. században, egymás után jelentek meg értekezések különböző barlangokról, az akkori idők kutatóinak tollából, ami azt is jelzi, hogy megkezdődött ennek a területnek gyalogszerrel való bejárása.  Nedeczky után osztrákok és szebeni szászok járták a hegyeket, értekezéseik német nyelven jelentek meg: Bielz, Hauer 1852-ben, Miller 1856-ban, Szatmári 1861-ben, Themák 1872-ben, Orthmaier 1873-ban.
Az akkori idők legjelentősebb kutatója Adolf Schmiedl, a budai királyi József Politechnikum földrajz-, turisztika-, történelemprofesszora volt. 1858 és 1861 között, a Bihar expedition keretében járta be a havasokat és írta meg Das Bihargebierge című könyvét, s ez 1863-ban jelent meg.  Térkép hiányában helyi lakosok, pásztorok vezették, így leírásai néha pontatlanok.
K. Nagy Sándor 1883 és 1888 között három kötetben írja meg az első magyar nyelvű bihari útikalauzt, Biharország címen.
Ez a rövid szemelvény a  bihari turizmus történetéből azt mutatja, hogy a bihari  hegyek nagy népszerüségnek örvendtek a turisták körében , már a régebbi időkben is. Népszerüségét a különösen változatos és vonzó tájaknak köszönheti, az alpesi gerincektől a sűrű fenyveseken keresztül, mészkősziklás szorosokig, melyeket  szebbnél szebb vízesések tarkítanak mindent megtalálhatunk itt.
A fő atrakciót mégis a különös karsztformák jelentik, melyek igen jelentős részt foglalnak el a megye hegyvidékéből. Jelen vannak a lapiez mezők, a dolinák, polja képződmények, karsztfennsíkok,sziklaszorosok, és  nagyszámban a barlangok, több mint 4000. Ez a sok barlang vonzotta a kutatókat , felfedezőket is, és már a 19.-ik század végén több turisztikailag látogatható barlang volt megnyitva, és Biharfüred valamint Pádis térségében számos jelzett turistút várta a látogatókat. A nehéz terepen hidak, létrák könyitették meg a haladást. Ezek képezik az alapját a turistaúthálózatnak.
Napjainkban több mint 500 kilométernyi jelzett turistaúttal büszkélkedik Bihar megye, melyeknek zöme egész évben járható.
Túrázásra a legkellemesebbek a nyári hónapok, mikor az alacsonyabban fekvő tájakon az átlaghőmérséklet 14-16 fok között van, a magasabb tájakon pedig 8-14 fok .
Januárban a bihar hegységben minusz 8 és minusz 10 fok között van, az alacsonyabban  hegyekben pedig minus 2 fok az átlaghőmérséklet.
 
A mintegy 1150 km²-nyi Király-erdő az Erdélyi-középhegység északnyugati vonulata, a Körösvidéki-hegységek egyik tagja. Északról a Sebes-Körös folyását követő Rév-Báródi-medence völgyülete választja el a Réz-hegységtől, nyugati előterében az Alföldre nyíló Királyerdőalja vagy Tasádfői-dombság terül el, déli szomszédságában pedig a Fekete-Körös által átszelt Belényesi-medence húzódik. Keletről a Jád patak völgyének tektonikus árka határolja, azon túl magasodik a nagyrészt Kolozs megyéhez tartozó Kalota-havas avagy Vigyázó-hegység.
 
Rév – Vársonkolyos térsége
A Király-erdő hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekszik. A Vársonkolyostól  keletre éri el a folyó a tömbösödött jura kori mészkövet, amelybe festői, kanyargós szurdokvölgyet vágott magának. Nagyváradtól mindössze 60 kilométerre régió a sziklamászók, a túrázók és a barlangászoknak is a fellegvára. A legtöbb jelzett túristaút a révi Zichy Ödön-cseppkőbarlangtól indul, melyek bejárásával a Sebes – Körös , a  Méhsed (Mișid) és az Izbendis (Izbândiș) völgyekkel,valamint a tízfalusi-karsztfensík látványosságaival ismerkedhetünk meg.
Mostanában, 2015 nyarán let szerelve  egy via ferrata , 150 méter hosszú, és csaknem 110 méter szintkülönbséggel.
A Sebes-Körös vize lehetőséget nyújt különböző vizisportok gyakorlásához, vagy akár kipróbálásához. A zónában több kereskedelmi társaság ajánl raftingtúrákat, vezető és felszerelés biztosításával , innen gyönyörű rálátással a vízesésre.
Turisztikailag látogatható Vársonkolyoson  a Nagy Magyar-barlang és a Révi- szorosban a Zichy Ödön-cseppkőbarlang.
 
 
 
 
Biharrósa és  környéke
A Király-erdő hegység déli oldalán, a Rossia patak mellett fekvő , dombvidéki település, tengerszint feletti magassága 300 és 700 méter között váltakozik, Belényes városától 25 kilométerre található. Az egész térségben harmónikusan váltják egymást a hegyi rétek, fensíkok, a meredek hegyoldalak, legelők és kopasz , sziklás csúcsok, mély sziklaszorosok, elszort tanyák, és véget nem érő lombhullató erdők.
Ez a zóna újabban let népszerű a túristák körében, miután a megnyitották a látogatók elött a Farcu bányában találhtó kristálybarlangot, 2010-ben. Ugyanez idő tájt néhány jelzett túristaösvényt is átadtak az érdeklődők számára, melyeken látogatást lehet tenni a Lazuri szorosba, a rsia- vízkelethez, A Fehérkő-szoroshoz (Cheile Cutilor ).
A környéken néhány barlangi túravezető lehetőséget kínál a környékbéli nem kiépített barlangok meglátogatására is.
Minden év október első vasárnapján tartják a hagyományos népi mesterek termékeinek vásárát.
 
 
 
Biharfüred
1100 méter tengerszint feletti magasságban, Belényestől 25 kilométerre, a Jád forrásvidékén található Biharfüred.
Az üdülő központja több jelzett túristaút kiinduló pontja. Ezeken az ösvényeken eljuthatunk a környék fontosabb vízeséseihez : Ördögmalom, Szerenád, Menyasszonyfátyol, Jadolina, Lája, illetve a Biharfüredet körülölelő magasabba csúcsokra, ahonnan a kilátásban  gyönyörködhetünk, belátva az egész belényesi Medencét.
A téli sportok kedvelői élvezhetik a hosszú lejtőket és a jelentős vastagságú hótakarót. A domborzat kedvező a túrasizésre, és az erdőhatár feletti kopasz gerinceken akár snowkitingozást is kipróbálhatjuk.
A fagyos januári és februári hónapokban, mikor a vízesések befagynak, a jégmászást lehet gyakorolni.
 
 
 
Vertop-hágó
Bihar - és Fehér Megye határán, az Aranyos-Völgy forrásvidékén, Nagyváradtól 110 kilométerre helyezkedik el . A környék leginkább az itt működő sipályákról vált ismerté, melyeken általában az decembertől áprilisig hódolhatunk sielési szenvedélyünknek. Működik síiskola, és számtalan oktató áll a sízni tanulók rendelkezésére.
A nyári hónapokban , június és szeptember között működik a négyüléses felvonó, a Zengőkő pályán, és egy pálya van kialakítva hegyibiciklik , Jeti-rollerek, és  cartok ( 3 kerekü kiskocsik) számára.
A Fekete-Köveknél több sziklamászó út és egy via ferrata varja a magasság szerelmeseit.
A Vertop-hágó jó kiinduló pont, számos túristaút indul innen.
Gépkocsival meg lehet közelíteni több, az Aranyos völgy közelében található turisztikai látnivalót :Rozsdaszakadék, Aranyosfői jégbarlang,  Ördöngős völgy, János kapu barlangja, Casa de Piatră, stb.
 
 
Pádis és környéke
Hozzávetőlegesen  a  70 km2 a terület nagysága, amiről szó van , és méltán szolgált rá a „Bihari Turizmus Gyöngyszeme” elnevezésre.  Pádis a Nyugati Szigethegység természetvédelmi terület keleti csücskében található. Keresztül halad rajta a 763-as számú megyei út, (ami 2013-ban lett leaszfaltozva) Vasaskőfalvát (Pietroasa , BH) köti össze Havasrekettyével               ( Răchițele, CJ). Ebből az útból több mellékút nyílik, melyeken különböző turisztikai látványosságokat közelíthetünk meg : Szamosbazár, Csodavár, Flóra rét, Galbena szoros, Glavoi, Melegszamos.
A térség minden szájíznek  megfelelő látnivalókat rejt. Találunk itt kezdve a víznyelőktől, a barlangokon keresztül a sziklás kilátópontokokig és csendes  tisztásokig mindent, mintha csak egy meséből vették volna ki a tájat.
A domináns domborzati forma az a karszt. A Pádisi Karsztfensík 1200 méteres tengerszint feletti átlagmagasságával a térség központja, amit körülölel egy sor mély völgy, meredélyek, vad helyek, kanyonokkal és víznyelő dolinákkal tarkítva. Itt említjük például : a Melegszamos szorosát, a Galbena szorosát , a Száraz Völgy kanyonját .
A fensíkon találunk számtalan töbört, dolinát, uválát, patakot, vőznyelőt, karsztforrást, búvópatakot, üreget, zsombolyt és barlangot, és poljét is azaz a karsztformák teljes palettáját, amik a maguk szépségével vonzák az arra járó túristák tekintetét. Ezek között is különös atrakciónak számítanak , főleg a nyári nagy melegben a különböző jégbarlangok, mint például a Bársza katlan ( Groapa de la Barsa),  az Eszkimó jégbarlang ( Focul Viu) a Porcika Hóakna ( Avenul Bortig), vagy az Elveszett Világ zsombolyai.
 
Ponor rét
A polje egy ritka jelenség a mi térségünkben, de szerencsére a Ponor Rét lehtőséget ad, hogy erröl se maradjunk le.
A Ponor réten a vizek megjelennek és eltűnnek. A vízkelet egy sziklafal tövében látható. A Ponor vízkitörés nagyon látványos módon jön a felszínre. A földből feltörő víz tavat képez a sziklafal alatti üregben. Az így keletkezett patak hamarosan jobbra fordul és kacskaringós, párszáz méter hosszú pályát ír le és megérkezik a ponorhoz, vagyis a víznyelőkhöz. Az itt lefolyó víz a Csodavárnál látja meg újra a napvilágot, igaz cask rövid időre… Innen a Ponor patak, illetve rét elnevezés (mivel a ponor, víznyelőt jelent). Alacsony vízállásnál látható a két fő víznyelő. Magas vízállás esetén a patak kiönt, és újabb víznyelőket indít be. Amikor ezek sem tudnak már segíteni a rét tóvá alakul.  
 
A Csodavár
 
A barlangot 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, és K. Nagy Sándor írt róla először, a Biharország című könyvében. Czárán Gyula, az erdélyi turizmus apostola építette ki a Csodavár körüli dolinarendszert(turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a Csodavárra), de a barlang tulajdonképpeni feltárása csak 1929-ben kezdődött, amikor Emil Racoviță által vezetett csapat kezdte feltárni a bejárati szakaszt. 1949-ben a kolozsvári Barlangtani Intézet kezdeményezésére folytatódtak a feltáró munkák. 1951-től kezdve több nagy expedíciót szerveztek, és 1957-ben sikerült eljutni a végszifonig. 1972-ben egy brassói alpinista csapatnak sikerült megmászni a végszifon fölötti sziklafalat, de nem találtak továbbvezető utat. Átjárása itt cask a víznek van.
A Csodavár  Portáléjanak látványa lélegzetelállító . A 73 méter magas és 30 méter széles bejárat egy hatalmas, gótikus kapura emlékeztet.
 
Galebena szoros, Szamosbazár, kilátők, és sorolhatnánk tovább a látnivalókat... de az igazság az , hogy el kell jönni, és át kell élni azt az érzést, amit a Bihar nyújt a túristáknak, a több mint 100 éves ösvényeivel, melyeknek zömét Czárán Gyulának köszönhetünk.
 
A Glavojról egynapos túrákkal kényelmesen bejárhatjuk a környéket.
Itt , a Glavojon megengedett a sátorozás, és egy hegyimentő bázis is segiti a túristákat