A terület bemutatása

 

Bihar megye  Románia észak-nyugati részén található. A Partium részét képezi. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatrólMagyarországgal szomszédos.
A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest),Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdÅ‘ (Munții Pădurea Craiului),Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).
A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkÅ‘bÅ‘l, míg a déli rész kristályos palából áll.
A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai.
Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1836 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek.
 
A bihari turistákat elsÅ‘sorban a Bihari-havasok vonzották, de a hegység legelsÅ‘ megismerÅ‘i és kutatói a tudomány emberei voltak. Az elsÅ‘ értekezést Nedeczky írta 1774-ben német nyelven, Tárnaki Mihály tanár fordította magyarra 1814-ben. KésÅ‘bb, a 19. században, egymás után jelentek meg értekezések különbözÅ‘ barlangokról, az akkori idÅ‘k kutatóinak tollából, ami azt is jelzi, hogy megkezdÅ‘dött ennek a területnek gyalogszerrel való bejárása.  Nedeczky után osztrákok és szebeni szászok járták a hegyeket, értekezéseik német nyelven jelentek meg: Bielz, Hauer 1852-ben, Miller 1856-ban, Szatmári 1861-ben, Themák 1872-ben, Orthmaier 1873-ban.
Az akkori idÅ‘k legjelentÅ‘sebb kutatója Adolf Schmiedl, a budai királyi József Politechnikum földrajz-, turisztika-, történelemprofesszora volt. 1858 és 1861 között, a Bihar expedition keretében járta be a havasokat és írta meg Das Bihargebierge című könyvét, s ez 1863-ban jelent meg.  Térkép hiányában helyi lakosok, pásztorok vezették, így leírásai néha pontatlanok.
K. Nagy Sándor 1883 és 1888 között három kötetben írja meg az elsÅ‘ magyar nyelvű bihari útikalauzt, Biharország címen.
Ez a rövid szemelvény a  bihari turizmus történetébÅ‘l azt mutatja, hogy a bihari  hegyek nagy népszerüségnek örvendtek a turisták körében , már a régebbi idÅ‘kben is. Népszerüségét a különösen változatos és vonzó tájaknak köszönheti, az alpesi gerincektÅ‘l a sűrű fenyveseken keresztül, mészkÅ‘sziklás szorosokig, melyeket  szebbnél szebb vízesések tarkítanak mindent megtalálhatunk itt.
A fÅ‘ atrakciót mégis a különös karsztformák jelentik, melyek igen jelentÅ‘s részt foglalnak el a megye hegyvidékébÅ‘l. Jelen vannak a lapiez mezÅ‘k, a dolinák, polja képzÅ‘dmények, karsztfennsíkok,sziklaszorosok, és  nagyszámban a barlangok, több mint 4000. Ez a sok barlang vonzotta a kutatókat , felfedezÅ‘ket is, és már a 19.-ik század végén több turisztikailag látogatható barlang volt megnyitva, és Biharfüred valamint Pádis térségében számos jelzett turistút várta a látogatókat. A nehéz terepen hidak, létrák könyitették meg a haladást. Ezek képezik az alapját a turistaúthálózatnak.
Napjainkban több mint 500 kilométernyi jelzett turistaúttal büszkélkedik Bihar megye, melyeknek zöme egész évben járható.
Túrázásra a legkellemesebbek a nyári hónapok, mikor az alacsonyabban fekvÅ‘ tájakon az átlaghÅ‘mérséklet 14-16 fok között van, a magasabb tájakon pedig 8-14 fok .
Januárban a bihar hegységben minusz 8 és minusz 10 fok között van, az alacsonyabban  hegyekben pedig minus 2 fok az átlaghÅ‘mérséklet.
 
A mintegy 1150 km²-nyi Király-erdÅ‘ az Erdélyi-középhegység északnyugati vonulata, a Körösvidéki-hegységek egyik tagja. Északról a Sebes-Körös folyását követÅ‘ Rév-Báródi-medence völgyülete választja el a Réz-hegységtÅ‘l, nyugati elÅ‘terében az Alföldre nyíló KirályerdÅ‘alja vagy TasádfÅ‘i-dombság terül el, déli szomszédságában pedig a Fekete-Körös által átszelt Belényesi-medence húzódik. KeletrÅ‘l a Jád patak völgyének tektonikus árka határolja, azon túl magasodik a nagyrészt Kolozs megyéhez tartozó Kalota-havas avagy Vigyázó-hegység.
 
Rév – Vársonkolyos térsége
A Király-erdÅ‘ hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekszik. A Vársonkolyostól  keletre éri el a folyó a tömbösödött jura kori mészkövet, amelybe festÅ‘i, kanyargós szurdokvölgyet vágott magának. Nagyváradtól mindössze 60 kilométerre régió a sziklamászók, a túrázók és a barlangászoknak is a fellegvára. A legtöbb jelzett túristaút a révi Zichy Ödön-cseppkÅ‘barlangtól indul, melyek bejárásával a Sebes – Körös , a  Méhsed (Mișid) és az Izbendis (Izbândiș) völgyekkel,valamint a tízfalusi-karsztfensík látványosságaival ismerkedhetünk meg.
Mostanában, 2015 nyarán let szerelve  egy via ferrata , 150 méter hosszú, és csaknem 110 méter szintkülönbséggel.
A Sebes-Körös vize lehetÅ‘séget nyújt különbözÅ‘ vizisportok gyakorlásához, vagy akár kipróbálásához. A zónában több kereskedelmi társaság ajánl raftingtúrákat, vezetÅ‘ és felszerelés biztosításával , innen gyönyörű rálátással a vízesésre.
Turisztikailag látogatható Vársonkolyoson  a Nagy Magyar-barlang és a Révi- szorosban a Zichy Ödön-cseppkÅ‘barlang.
 
 
 
 
Biharrósa és  környéke
A Király-erdÅ‘ hegység déli oldalán, a Rossia patak mellett fekvÅ‘ , dombvidéki település, tengerszint feletti magassága 300 és 700 méter között váltakozik, Belényes városától 25 kilométerre található. Az egész térségben harmónikusan váltják egymást a hegyi rétek, fensíkok, a meredek hegyoldalak, legelÅ‘k és kopasz , sziklás csúcsok, mély sziklaszorosok, elszort tanyák, és véget nem érÅ‘ lombhullató erdÅ‘k.
Ez a zóna újabban let népszerű a túristák körében, miután a megnyitották a látogatók elött a Farcu bányában találhtó kristálybarlangot, 2010-ben. Ugyanez idÅ‘ tájt néhány jelzett túristaösvényt is átadtak az érdeklÅ‘dÅ‘k számára, melyeken látogatást lehet tenni a Lazuri szorosba, a rsia- vízkelethez, A FehérkÅ‘-szoroshoz (Cheile Cutilor ).
A környéken néhány barlangi túravezetÅ‘ lehetÅ‘séget kínál a környékbéli nem kiépített barlangok meglátogatására is.
Minden év október elsÅ‘ vasárnapján tartják a hagyományos népi mesterek termékeinek vásárát.
 
 
 
Biharfüred
1100 méter tengerszint feletti magasságban, BelényestÅ‘l 25 kilométerre, a Jád forrásvidékén található Biharfüred.
Az üdülÅ‘ központja több jelzett túristaút kiinduló pontja. Ezeken az ösvényeken eljuthatunk a környék fontosabb vízeséseihez : Ördögmalom, Szerenád, Menyasszonyfátyol, Jadolina, Lája, illetve a Biharfüredet körülölelÅ‘ magasabba csúcsokra, ahonnan a kilátásban  gyönyörködhetünk, belátva az egész belényesi Medencét.
A téli sportok kedvelÅ‘i élvezhetik a hosszú lejtÅ‘ket és a jelentÅ‘s vastagságú hótakarót. A domborzat kedvezÅ‘ a túrasizésre, és az erdÅ‘határ feletti kopasz gerinceken akár snowkitingozást is kipróbálhatjuk.
A fagyos januári és februári hónapokban, mikor a vízesések befagynak, a jégmászást lehet gyakorolni.
 
 
 
Vertop-hágó
Bihar - és Fehér Megye határán, az Aranyos-Völgy forrásvidékén, Nagyváradtól 110 kilométerre helyezkedik el . A környék leginkább az itt működÅ‘ sipályákról vált ismerté, melyeken általában az decembertÅ‘l áprilisig hódolhatunk sielési szenvedélyünknek. Működik síiskola, és számtalan oktató áll a sízni tanulók rendelkezésére.
A nyári hónapokban , június és szeptember között működik a négyüléses felvonó, a ZengÅ‘kÅ‘ pályán, és egy pálya van kialakítva hegyibiciklik , Jeti-rollerek, és  cartok ( 3 kerekü kiskocsik) számára.
A Fekete-Köveknél több sziklamászó út és egy via ferrata varja a magasság szerelmeseit.
A Vertop-hágó jó kiinduló pont, számos túristaút indul innen.
Gépkocsival meg lehet közelíteni több, az Aranyos völgy közelében található turisztikai látnivalót :Rozsdaszakadék, AranyosfÅ‘i jégbarlang,  ÖrdöngÅ‘s völgy, János kapu barlangja, Casa de Piatră, stb.
 
 
Pádis és környéke
HozzávetÅ‘legesen  a  70 km2 a terület nagysága, amirÅ‘l szó van , és méltán szolgált rá a „Bihari Turizmus Gyöngyszeme” elnevezésre.  Pádis a Nyugati Szigethegység természetvédelmi terület keleti csücskében található. Keresztül halad rajta a 763-as számú megyei út, (ami 2013-ban lett leaszfaltozva) VasaskÅ‘falvát (Pietroasa , BH) köti össze Havasrekettyével               ( Răchițele, CJ). EbbÅ‘l az útból több mellékút nyílik, melyeken különbözÅ‘ turisztikai látványosságokat közelíthetünk meg : Szamosbazár, Csodavár, Flóra rét, Galbena szoros, Glavoi, Melegszamos.
A térség minden szájíznek  megfelelÅ‘ látnivalókat rejt. Találunk itt kezdve a víznyelÅ‘ktÅ‘l, a barlangokon keresztül a sziklás kilátópontokokig és csendes  tisztásokig mindent, mintha csak egy mesébÅ‘l vették volna ki a tájat.
A domináns domborzati forma az a karszt. A Pádisi Karsztfensík 1200 méteres tengerszint feletti átlagmagasságával a térség központja, amit körülölel egy sor mély völgy, meredélyek, vad helyek, kanyonokkal és víznyelÅ‘ dolinákkal tarkítva. Itt említjük például : a Melegszamos szorosát, a Galbena szorosát , a Száraz Völgy kanyonját .
A fensíkon találunk számtalan töbört, dolinát, uválát, patakot, vÅ‘znyelÅ‘t, karsztforrást, búvópatakot, üreget, zsombolyt és barlangot, és poljét is azaz a karsztformák teljes palettáját, amik a maguk szépségével vonzák az arra járó túristák tekintetét. Ezek között is különös atrakciónak számítanak , fÅ‘leg a nyári nagy melegben a különbözÅ‘ jégbarlangok, mint például a Bársza katlan ( Groapa de la Barsa),  az Eszkimó jégbarlang ( Focul Viu) a Porcika Hóakna ( Avenul Bortig), vagy az Elveszett Világ zsombolyai.
 
Ponor rét
A polje egy ritka jelenség a mi térségünkben, de szerencsére a Ponor Rét lehtÅ‘séget ad, hogy erröl se maradjunk le.
A Ponor réten a vizek megjelennek és eltűnnek. A vízkelet egy sziklafal tövében látható. A Ponor vízkitörés nagyon látványos módon jön a felszínre. A földbÅ‘l feltörÅ‘ víz tavat képez a sziklafal alatti üregben. Az így keletkezett patak hamarosan jobbra fordul és kacskaringós, párszáz méter hosszú pályát ír le és megérkezik a ponorhoz, vagyis a víznyelÅ‘khöz. Az itt lefolyó víz a Csodavárnál látja meg újra a napvilágot, igaz cask rövid idÅ‘re… Innen a Ponor patak, illetve rét elnevezés (mivel a ponor, víznyelÅ‘t jelent). Alacsony vízállásnál látható a két fÅ‘ víznyelÅ‘. Magas vízállás esetén a patak kiönt, és újabb víznyelÅ‘ket indít be. Amikor ezek sem tudnak már segíteni a rét tóvá alakul.  
 
A Csodavár
 
A barlangot 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, és K. Nagy Sándor írt róla elÅ‘ször, a Biharország című könyvében. Czárán Gyula, az erdélyi turizmus apostola építette ki a Csodavár körüli dolinarendszert(turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, amelyekrÅ‘l csodálatos kilátás nyílik a Csodavárra), de a barlang tulajdonképpeni feltárása csak 1929-ben kezdÅ‘dött, amikor Emil Racoviț által vezetett csapat kezdte feltárni a bejárati szakaszt. 1949-ben a kolozsvári Barlangtani Intézet kezdeményezésére folytatódtak a feltáró munkák. 1951-tÅ‘l kezdve több nagy expedíciót szerveztek, és 1957-ben sikerült eljutni a végszifonig. 1972-ben egy brassói alpinista csapatnak sikerült megmászni a végszifon fölötti sziklafalat, de nem találtak továbbvezetÅ‘ utat. Átjárása itt cask a víznek van.
A Csodavár  Portáléjanak látványa lélegzetelállító . A 73 méter magas és 30 méter széles bejárat egy hatalmas, gótikus kapura emlékeztet.
 
Galebena szoros, Szamosbazár, kilátÅ‘k, és sorolhatnánk tovább a látnivalókat... de az igazság az , hogy el kell jönni, és át kell élni azt az érzést, amit a Bihar nyújt a túristáknak, a több mint 100 éves ösvényeivel, melyeknek zömét Czárán Gyulának köszönhetünk.
 
A Glavojról egynapos túrákkal kényelmesen bejárhatjuk a környéket.
Itt , a Glavojon megengedett a sátorozás, és egy hegyimentÅ‘ bázis is segiti a túristákat